2013. február 4., hétfő

Farsang Ideje.

Január 6-ától, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tart az úgynevezett farsangi idő. Már a középkorban is a vidámság, a mulatság időszakának számított. Ilyenkor tartották a legtöbb esküvőt, lakodalmat. A házasságkötés napja a hétfő vagy a szerda volt, hogy a mulatság ne zavarja a vasárnap megszentelését - a hívők el tudjanak menni vasárnap a szentmisére. A katolikus egyház liturgiájában ez a rövidebb évközi idő, ilyenkor a remény színében, zöldben misézik a pap.


A farsang csúcspontja a farsangot lezáró "háromnapokon" éri el (farsang vasárnapján, farsanghétfőn és húshagyó kedden). Ilyenkor szinte tobzódássá fajulnak a mulatságok, a felszabadult életörömöt hirdető dramatizált játékok, utcai felvonulások.



A "háromnapok" egyik leglátványosabb része a húshagyó kedd esti bált követő bőgőtemetés volt, hogy éjfél után elcsituljanak a zajos mulatságok, kezdetét vegye a nagyböjt. A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek és a Húsételek tréfás küzdelmét is.